folyt.

"Egy kis kertet szerettem volna. Nem lett meg. …- végül is embereket gyűjtöttem helyette, barátokat." Török Sándor

Emlékezés. Kert helyett kövek, amik embereket idéznek. Mindegyik kő egy-egy ember, egy-egy történet. Telve emberséggel, szeretettel. Én Kököjszit és Bobojszát ismertem tőle, még az "átkosban" a rövidített változatot, aztán polcokra került a teljes kiadás is. Kíváncsi voltam az íróra, ki ő, honnan jött, mit mondhat még? Íme két mondat, csak úgy.

"Kis lábnyoma ma is megvan a szívemben.

Hozzásimult a szívem. s egy kívánság:   

Makacsul tartja magát szenttelen életemben a kívánság, hogy azért mégis… értsenek meg engem."

Még olvasom  a könyvet, de úgy éreztem meg kell osztanom sokakkal.

S hogy a bevezető gondolat ne maradjon egyedül, folytatom:

„Emlékezni fontos. Minél többre, minél messzebbre és minél pontosabban… Kísérletezni kell a minél teljesebb emlékképekre. Jöjjön a hang is… az van jelen másodsorban…. A kép az szinte magától bejön, alig kell alkotóan hozzányúlni, a hangon már dolgozni kell, az illat felidézése hozzá még nehezebb, s hogy az adott pillanatban milyen íz foglalkoztatta a vonatkozó érzékszerveket, vagy éppen hogy a tapintás mit hozott a tudatomba – ez már igen nehéz.

Egy-egy eseményt jól tud idézni egyetlen szó is. Este az ember az aznapi élményeket megírja  négy-öt sorban… a hét végén elolvassa, maga elé képzeli az eseményeket,  és aláhúzza azt, ami a hét történéseiből még jelentékenyebben foglalkoztatja.  A hónap végén megnézi csak az aláhúzottakat, s ami még mindig eleven, azt másodszor is aláhúzza. Az év végén megvizsgálja a kétszer aláhúzottakat - és íme, alig van mit harmadszor is aláhúzni.

Ami januárban netalán könnyeket fakasztott, az decemberben már nem hat vagy másképpen hat. Be kell gyakorolni az emlékezéshez, hogy egy kis törvényes, egészséges, - vagyis kézben tartott – tudathasadással kívülről kell nézzem magamat,  a történések közepette  ítélkezően önmagam felett.”

Kerek szám

 Álmaim - házunk

 77777 oldalmegjelenítés - 849 bejegyzés, utoljára közzétéve: 2014.03.10. - 76 követő

Keresd a Medvét!

Már a Medvesajtot a medvesajtos dobozban! Oly picike, úgy összement az évek során. Vagy csak nekem nem tűnt fel? Most olcsóbb, ezek szerint megkérik az árát!

Sokszor elgondolkodom, vajon

úri huncutság-e a mindennapos torna? Amikor tüdőembóliám volt, s fizikailag és lelkileg azöt tibeti jógagyakorlat  húzott ki a bajból. Igen ám, amikor az ember fizikailag helyén van nincs is gond. Viszont, ha reggel mozdulni sem tudsz, a vállad fáj, a karod alig tudod a forgáshoz felemelni, akkor mi van?

Ha a kertben dolgozom, akkor estére már megoldott a tornám, azaz semmi fizikai tehetségem hozzá. Pedig a neurológus csak napi kétszer 5 percet mondott, ha nem bírom, akkor legalább beosztva egy annyit próbáljak. Amúgy teljesen igaza van, ha rendszeresen, ha csak napi öt percet tornázom az már beolajozza, bemozgatja a tagjaimat. Ha csak napi öt percet...

Popper Péter a Belső utak könyvében mindenkinek javasol napi félórát, vagy csak nőknek?  Ami csak a tiéd, amikor elhúzódol, amikor megfelelő körülményeket teremtesz magadnak, a magadé vagy: olvasol, meditálsz, olyannal foglalkozol ami neked kedves, neked jó, neked használ, téged tölt fel. Van olyan öt perced? Vagy magadnak kell megteremtened!

(Az már csak hab a tortán, ha estig dolgozom, néha már nyolckor, fél kilenckor elalszom, kidőlök, ki gondol ilyen kor egy kis  tornára, pedig érzem tudom nagyon használ. )

Tavaszi virágok közt

"Köveket gyűjtöttem.

Rengeteg sok kavicsot.. Itt vannak fölöttem balkézre, miközben leírom őket, ez az apró léckerítéses polc a helyük. Nagyobb kövek, és kisebb hasábos, áttetsző kristályok,  mértani idomok, bazalt....és a Vezúv picike kövei,... Nem  különleges színükkel, formájukkal vagy éppen erezetük különlegességével érkeztek be a gyűjteményembe. Egészen más tulajdonságok minősítik őket arra, hogy a polcomon helyet foglaljanak. Hogy honnan kerültek hozzám, na, itt már közelítünk  rangjuk eredőjéhez. Hogy honnan, s a körülmények, amelyek körülvették őket,  amelyeket számomra magukban viselnek, általam leolvashatóan, emlékeztetően. S ehhez mind egy, mind egy-egy emberem szempillantása fűződik, mozdulatai , a hangja,  irántam való indulatainak sok-sok fokozata, ami mind összefűz bennünket. Valóban a "világ minden tájáról" ül itt egy-egy jel, s telítve azzal a szeretettel, amellyel az illető ajándékozó beborította."
Török Sándor

 folyt. köv. csak most nincs időm, sem a fotót felrakni, sem folytatni, de kell, mert csodálatos a könyv ahonnan idekerültek a sorok

"Ha mész az utcán"

Részletek

Ugyanaz két nézetből: lentről és fentről.

Aztán készültek még fotók, csak szokás szerint  "eltűntek". Azokon házak is voltak a fák mellett.

Aztán, ahogy jöttem, s élveztem a tavaszt, nézegettem a kutyásokat, a kertekben nyíló virágokat belém jött a szöveg: "ha mész az utcán". Dalolt bennem, de nem tudtam kié, honnan jött. Mikor hazaértem rákerestem, hát így került ide  a fenti dal.

 "Rózsát tüske nélkül nem találsz". Bármely mondata mindig aktuális. Ebben rejlett Bródy zsenialitása.

Nagyon kedvelem őket. S akkor még egy dal ráadásnak. S hallgatni kezdem ismét Koncz Zsuzsát. A napokban voltak kezemben a CD-i, jeleztek, csak nem hallottam meg a szavukat. Sokszor járunk így....