Padláson, hőségben, fantasztikus környezetben. Szemétség, hogy ezt vettem észre, de nem tudtam kihagyni.
2013. augusztus 5., hétfő
Pókhálózva, avagy egy kiállítás szobrai kicsit másként
Padláson, hőségben, fantasztikus környezetben. Szemétség, hogy ezt vettem észre, de nem tudtam kihagyni.
Egy múzeum képei
A csodálkozó
Vajon ennek a töröknek miért ilyen értelmes arcot készítettek?
Egy festő és lepkegyűjtő "arcai"
Minden, amit szeretek....
Amiért még érdemes idelátogatni
2013. augusztus 4., vasárnap
2013. augusztus 3., szombat
Hogy ne síkoltozzak,
hát leírom!
Vendégeket várunk, macskaurat hazavittük volna. Lezártam a ház ablakait, hogy ne menjen ki. Indulás, keresem, fürdőablak nyitva (gazdája nem akadt), macskaúr sehol. Elmentek a fiúk, még a faluból tán ki sem értek megjelenik elegánsan macskaúr. Micsoda radarok működhetnek benne!
Süteményt sütők, fiam kapta meg az almákat lereszelni. Becukrozom, fahéjazom, stb. tenném a tésztára. Miben akadok fenn? Milyen tető (!!!!!!!!!!!!???????????????) van a reszelt alma közt? Végül rájövök: a műanyag edény teteje. Mikor az első alma reszelésre kerül ez nem látszott? Nos, ekkor mondtam, most sikoltozni fogok, mert szétrobbanok.
S miért vagyok ilyen felpattant? Éjjel hazaért több napos távollét után a másik Mózsi. Ablakon be, társult mellé első Mózsi, éhesek, természetesen, hajnali kettőkor. Tudom, kivágta volna őket bárki. Viszont akkor ismét bejönnek az ablakon, s a meleg miatt szellőztetnünk kell. Ugyebár, a kör ördögi.
Megetetem őket.
Már félálomban vagyok, valaki mellém fekszik. Feje a combomon, ez nem macskaúr. Elalszom, aztán sztereo dorombolásra ébredek, maximális hangerőn. Félálom, álom győz, visszaalszom. nem érdekelnek az éhes macskák, a dorombolók, a tilosban alvók, csak aludhassak, aludhassak, végre, végre....
Ezek után nem éppen voltam a helyzet magaslatán.
Amúgy nálunk ahogy magamban megfogalmaztam, nem besurranó tolvaj van, hanem besurranó alvók. Hogy, hol, s mikor osonnak be, nem tudom, én már csak az ájultan alvó személyekkel találkozom....
Vendégeket várunk, macskaurat hazavittük volna. Lezártam a ház ablakait, hogy ne menjen ki. Indulás, keresem, fürdőablak nyitva (gazdája nem akadt), macskaúr sehol. Elmentek a fiúk, még a faluból tán ki sem értek megjelenik elegánsan macskaúr. Micsoda radarok működhetnek benne!
Süteményt sütők, fiam kapta meg az almákat lereszelni. Becukrozom, fahéjazom, stb. tenném a tésztára. Miben akadok fenn? Milyen tető (!!!!!!!!!!!!???????????????) van a reszelt alma közt? Végül rájövök: a műanyag edény teteje. Mikor az első alma reszelésre kerül ez nem látszott? Nos, ekkor mondtam, most sikoltozni fogok, mert szétrobbanok.
S miért vagyok ilyen felpattant? Éjjel hazaért több napos távollét után a másik Mózsi. Ablakon be, társult mellé első Mózsi, éhesek, természetesen, hajnali kettőkor. Tudom, kivágta volna őket bárki. Viszont akkor ismét bejönnek az ablakon, s a meleg miatt szellőztetnünk kell. Ugyebár, a kör ördögi.
Megetetem őket.
Már félálomban vagyok, valaki mellém fekszik. Feje a combomon, ez nem macskaúr. Elalszom, aztán sztereo dorombolásra ébredek, maximális hangerőn. Félálom, álom győz, visszaalszom. nem érdekelnek az éhes macskák, a dorombolók, a tilosban alvók, csak aludhassak, aludhassak, végre, végre....
Ezek után nem éppen voltam a helyzet magaslatán.
Amúgy nálunk ahogy magamban megfogalmaztam, nem besurranó tolvaj van, hanem besurranó alvók. Hogy, hol, s mikor osonnak be, nem tudom, én már csak az ájultan alvó személyekkel találkozom....
2013. augusztus 1., csütörtök
Szemüvegek
Nekem három: látó, olvasó, számítógépes. Férjemnek egy: olvasó, na meg még egy (néha): látó. Hol van akkor az előbb, még a macskaetetés előtt a számítógépnél használt. Eltűnt. Háromszor járom körbe az utamat, mire rájövök olvasószemüveggel gépeztem....
S ha megkérdezitek, miért nem trifokálisat használok: csak.
S ha megkérdezitek, miért nem trifokálisat használok: csak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)