Oldalak

2012. április 14., szombat

Búcsú a fenyőfától

A fenyő a szomszédban élt. Ahogy a gyűrűit megszámoltam legalább 60 éves volt. Szép volt, sudár, romantikussá tette a házunkat. (Sajnos azok a fotók egy másik gépen vannak.) Nyáron árnyékot tartott a szomszédnak, s nekünk is.

A fenyőnek egyetlen hibája volt, ha ez neki róható fel. Közel ültették  ami házunkhoz, kb. 1.5 méterre. Az ágai fölénk, a tető fölé lógtak, súrolták. Ha fújt a szél suhogott , hajladozott.  Amikor szállt  a kéményből a füst pörkölte az ágait. Veszélyessé vált. S amilyen furcsa szelek, inkább szélviharok fújnak mostanában félő volt, hogy megcsavarják, s a házra lökik. Akkor pedig szakadt volna itt minden.

Aggódtunk, bár az ember ebbe nem gondol bele, nehogy bevonzza, s tán a szomszédok félelme volt a nagyobb. Aztán ahogy a dolgok lenni szoktak, ahogy szóba került a kivágatása véletlenül éppen belefutottunk egy favágásba. Ő csak a szomszédnak vágta, de a minap dobtak be egy szórólapot.... Hát így történt.



Közel két óra alatt elköszöntünk tőle. Olyan érzés ez, mint  a mesében: egyik szemünk sír, a másik nevet. Kedves Fenyőfa! Köszönjük, hogy 60 évig velünk voltál! Az árnyat, a látványt, a szépséget, a büszkeséged!

(S még egy köszönet: a favágónak, aki ilyen közelségben, s szőlőlugas mellett szépen eregette le az ágakat, fatörzsdarabokat. Semmi baleset, sérülés, rongálás nem történt. S a szél is csak a vége felé kezdett el fújni. Már későn jött, régi cimboráját  nem találta itt....)

2012. április 13., péntek

Virágok



Ők az első tulipánok, már saját ültetés! A törpe íriszeket örököltük, de szeretjük őket.

2012. április 12., csütörtök

Füzetemből


"Ismerek egy nőt, aki azt mondja…csak hajnali háromkor tudjuk igazán felmérni a dolgokat. …ha hajnali háromkor szereted magadat, ha hajnali háromkor van az ágyadban valaki, akit legalább annyira szeretsz, amennyire önmagad szereted, ha szíved nyugodtan ver a helyén, és se töprengés, se árnyak nem háborgatják a szobát, az alighanem azt jelenti, hogy minden rendben. Ilyenkor hajnali háromkor a legnehezebb hazudnunk önmagunknak."

Marlena de Blázi

Somogyi Kati babái

2012. április 11., szerda

Versek bűvöletében

Ma  a versek ünnepe van, egy ilyenen voltam ma. Középiskolások és 3 általános iskolás lányka, akik versmondásban nyertesek mondtak verseket a költészet széles palettájáról válogatva. Mondtak, néha énekelték, volt aki csak zenélt. Fantasztikusak, fiatalok, üdék, tehetségesek és maiak. Ha értitek mire gondolok: szidjuk őket, mert nem tanulnak, mert úgy viselkednek, mert a számítógép stb. stb. stb. Mégis kiderül, hogy  érzékenyek, figyelnek, tanulnak, olvasnak, érettek a szépre. Vagy csak ők kb. harmincan? Akkor is,  a 30 fiatal valami csodát produkált ma a nap tiszteletére.


Reggeli fények






2012. április 9., hétfő

Megjöttek a gólyák!!!

s természetesen, mert kertészkedtünk nem volt nálam fényképezőgép. Előbb az egyik vitorlázott el felettünk, aztán a párja. MI meg ástunk, gereblyéztünk, földet ráztunk ki. Nálunk munkával telt el a mai nap, de végre elkészültek az ágyásaink. Került bele sárgarépa, gyökér, sóska, borsó, hagymák, s citromfű. Ez az én mániám, majd meglátjuk mi végre.

S hogy ne köszönjek el fotók nélkül: a kedvenc birkáim. (A tulipánok még mindig nem nyílnak, pedig nagyon bíztam bennük, s a levenduláimat úgy látom megviselte a tegnapi fagyos éjszaka. Szabadföldi palánták, remélem mihamarabb magukhoz térnek. S remélem a fagyos éjszaka -3 fok miatt ma hoztam be utoljára  a muskátlikat is....)


Húsvéthétfő





"Máté Evangyélioma 28. rész



1. 
A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.
2. 
És ímé nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra.
3. 
A tekintete pedig olyan volt, mint a villámlás, és a ruhája fehér, mint a hó.
4. 
Az őrizők pedig tőle való féltökben megrettenének, és olyanokká lőnek mint a holtak.
5. 
Az angyal pedig megszólalván, monda az asszonyoknak: Ti ne féljetek; mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek.
6. 
Nincsen itt, mert feltámadott, a mint megmondotta volt. Jertek, lássátok a helyet, a hol feküdt vala az Úr.
7. 
És menjetek gyorsan és mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott a halálból; és ímé előttetek megy Galileába; ott meglátjátok őt."