Mert szeretem

Czóbel Minka: Harmathullás

Bűbájos éj! bódítón száll a légben

Hársfáknak holdsugáros illata,

Holdfénytől, csillagfénytől, fénybogártól

Tündöklő lett az árnyas éjszaka.

Az ismert, napvilágos, földi élet

Varázslatos homályba elmerült,

Lelkünk felett az éj ezüstös fátyla

Megnyugtatón, gyöngéden elterül.

Egy angyal hosszú fényes fátyolszárnya

Siklik most el az alvó felett,

Hajlongó fűszálakra hinti, szórja

A tündöklő, nagy harmatcseppeket. 

Telehold

 

Czóbel Minka: Sugarak

Szép holdsugár! 

Éltünk felét, a titokzatos éjet,
Hullámozd be tiszta fehér fényeddel,
Hintsd el ezüstös sugáraidnak fátylát
Bokrok, fák, álmodozó levélzetére,
Mesés fehér virágok hókelyhébe.
Öntsd el a sivatag égő homokját
S fenn, ember-sohasem-járta-sziklavölgyben
A végtelen, magános, jégmezőt.
Tűzz rá városok kémény-erdejére
Templomtornyokra, híd-ívezetekre.
Sikolj el zúgó távol nádasoknak
Rejtett vizén,
Magános elfelejtett temetőknek
Fehér márvány keresztei felett,
Szép holdsugár, szép holdsugár, szép fehér
holdsugár!