Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: betegség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: betegség. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. március 14., csütörtök

Amikor minden összeesküszik

 Szóval, utazok haza hétfőn reggel a buszon végig fázom, nem értem. Éjjel fájt a torkom, de reggelre elmúlt. Buszon amúgy is nehezen lépcsőzöm, most dupla nehezen. Nem értem. Aztán délután 37.8 a hőmérsékletem, ez még csak nem is annyira magas, de harmatgyenge vagyok. Homeopátiás szer, ami nekem ilyenkor, ha időben szedni kezdem, használ. Most is. Csak a gyengeség, meg a légcsővem viszket. Nem fáj, viszket. Szóval valami van, de nem igaz baj, de mégis, nem vagyok jól.

A kutya tüzel, most vannak a kritikus napjai, nehezen viseli, őt meg mi. Amikor elutaztam (természetesen) kiakadt, keresett, nyugtalan volt, mindennek a tetejébe. Elviszem sétálni, hogy mozgassam, fárasszam, van egy háznál két labrador, meg a vénasszony. A kutyák Megitől. s egymástól őrjöngenek, a "vénasszony" tőlem: miért sétálok arra? 5-6 naponként, tehát nem mindennap kétszer. Ez egy kutyáktól nyugis rész, az ő két kutyáját kivéve. De mire ez a nagy őrjöngés? Más helyeken tudom kezelni, itt lehetetlen. Megi is rájuk indul. Fajta vagy kutyafüggő? Felhívom az önkormányzatot, sétáltatás a faluban jár-e korlátozással? Nem. Tehát ha úgy adódik, mert ott jutunk el a Sparhoz, arra megyünk. Csak arra lennék kíváncsi, hogy más kutyákkal hogy viselkednek? Jól felhúztam magam. 

Lenne a kertben mit tenni, meg az időjárás is mellette szól. Azért még várnék a munkával, vajon kibírom?

"Lenne még mondani mit" írnám Cseh Tamással, de inkább nem írom le, bár lehet, hogy jót tenne, ha ki- és leírnám.

Nagyon felb.....m az agyam. Bocs.








S amint látjátok az erdő kicsit beköltözött a kertbe, egy -egy régi kirándulás emlékei.



2023. október 22., vasárnap

Elkapott minket

 a devla, mondaná  a kolléganőm. Sunyi módon, orvul támadott, akkor amikor nem is számítottunk rá. Fiam szerint -a környezete tünetei alapján- ez bizony covid. Mikor már lábra tudtam állni hívogattam a körzeti orvost, de nem vette fel a telefont senki, maradt a gyógyszerelés házilagos megoldása, pihenés. Nem mintha mást tudtunk volna csinálni. Talán én jobban viseltem, mint az uram, bár harmatgyenge vagyok, mint várható is volt, láz után. Ma azért egy rövid sétára nyomorult kutyát is elvihetem, remélem. 








Ez a ma reggeli kerti sétánk fotós lenyomata: napkelte, nap aranya, didergős pára, majd ismét nap fénye

2023. április 19., szerda

"A reménykedés a kertész időmódja"

Tündérvirág, nem sikerül elkapni igaz valójában. Pedig oly kedves, s ha fúj a szellő ahogy a leveleit rezgeti : gyönyörű látvány.
"A kerti munka nem is munka, meditáció, elidőzés a csendben". Byung-Chul Han szavait idéztem a címben, s előbb is. Milyen igazak. Délelőtt úgy belemerültem, hogy most szakadok szét, s fekszem csak, "kiterülve", de oly jó volt dolgozni. Főleg, hogy bevettem egy gyógyszert a térdemre, s hetek után csodát tett velem. Sehogy sem akartam gyógyszert bevenni rá, de kellett. Ez van. Remélem a mellékhatásait tartalékolja, azoktól ijedtem meg, amikor elolvastam. A homeopátiás szerek sokat segítettek, de a gyógyszer többet.
Berobbantak a tulipánok. Amikor az esővel és a hideggel vagy elfoglalva, s egyszer csak észreveszed rügyeznek a bokrok, nyílnak a tulipánok, robbanásszerűen, ez maga a csoda. Hadd legyek elfogult, de imádom.
 




 








Sört prüszkölő segédkertész. Kínomban kitettem a csigáknak, ő meg mindenbe beleüti, dugja az orrát. Csak prüszkölt tőle, aztán próbálta betemetni!!! Viszont a csigáknak nem jött be, miért? Csak nyáron, a melegben?

S itt van a bemutatkozó fotó, amikor megláttam kitakarítottam a kutyaólat (az más kérdés, hogy soha nem ment, s megy bele). Nagyon sok örömet, szeretetet ad, kap, s jókat sétálunk vele, esőben, szélben, napsütésben, legfeljebb a hossza változik.

2022. szeptember 10., szombat

Mindent

 megcsináltunk, férji ásási besegítéssel. Mondjuk ástam én is, a tehetségemhez mérten. S pihentem is közben, de rendben vagyok, sőt régi terv is sikerült, átültetés.  






 Ennyit jelent, ha beáll a hűvös időjárás. Sajnos. Mert, hiába ültetnek be úgymond a diófa "hűvöse" alá 37 fokban, itt a lényeg a 37 fok. Nekem, úgy szívja le az erőmet, hogy estére szó szerint úgy ájulok be az ágyba. Mi reggel 10 után este hat múltával szoktunk csak a melegben előbújni a jó hűvös szobából. Nem bírom a meleget, nem bírom, nem megy. Pár éve. Ez van. Sajnos ez kívülállóknak érthetetlen. Erre szól a mondás, tölts el egy hónapot az indián mokaszinjában miután ítélkeznél felette.


Naggyon jó, sokat nevetős, meghökkentő, elgondolkodtató, rácsodálkozó. Amilyen az életünk, a hétköznapjaink, az uraink, amilyenek vagyunk. Nagyon jó stílusban megírva!!!!!

"Kelet-Közép-Európában – másképp húzódik mosolyra a száj. A nevetés mifelénk nem fogsorcsillogtató vigyor amerikai módra, nem üde, franciás kacagás, nem udvarias brit mimika, még csak nem is olaszos hahota. A mi mosolyunkba hol grimasz vegyül, hol fanyar lemondás, hol kajánság, hol melankólia, de az is előfordul, hogy kínunkban kacagjuk könnyesre magunkat. Nem ok nélkül.'

2022. szeptember 5., hétfő

Mindig tudd, hogy mennyi az annyi

 Brutál rossz napok vannak mögöttem, hogy a betegtársaim is rosszul viselik nem vigasz. Múlt hét végén egy kérést le kellett mondanom, belehaltam, de fizikailag nem mertem bevállalni. S sajnos nagyon jól tettem. Az is benne van, hogy a délelőtti "halál" délután már sétát engedett, de ilyen a betegség. Ő az úr, s nekem alkalmazkodnom kell. 


Szemműtétre készülök, gondoltam, hogy előtte a kertben ezt azt megtehetek, hát nem. Ez van. 

Érik a dió, potyog, hozza magával a napi tornát. Nekem a hajoldozást, s sajnos az embernek füvet kell nyírni. Egyrészt magas, mert egy helyen a gyümölcsfák alatt éppen meghagyattam, most szabadulni kell tőle a potyogó gyümölcs miatt. No, meg a parlagfű e rész szélén egyszerűen elszaporodott.
Leszüreteltem a berkenyét, 1.30 deka lett a lekvárhoz tisztán. Azt sikerült annyira besűrítem, hogy valószínű a fogyasztáshoz vízben/vízzel kell hígitani. Amúgy az íze fenséges, különleges.

Reggel köd fogadott vagy pára? Az egész kert csuromvizes, pedig kilenc óra után mentem ki. Itt is füvet kellene nyírni, Zsebinél, ez pedig, ha bírom az én vállalásom.

Elnézem  a kékszakállt, csodálatos bokor lett, az időjárás minden próbálkozása ellenére. Vannak még csodák!



És jöjjön egy ajánló:

A ránk bízott kert

2022. július 8., péntek

Egyre jobban nyomaszt a bezártság,

 remélem véget ér nálunk a sok betegség. Úgy mennék, látnék világot. Amikor valamiről lemondok valamiért, s az is meghiúsul.  Bár akkor bejött a meleg is, ami a halálom, pár éve. Egyszerűen leteper. 

Most fogínygyulladással küzdünk, egymással, szörnyű. Jól megkínoz. Ha mentem is volna valamerre, hát nem engedi.Pedig úgy mennék, annyira, de annyira. Nem elég a fogíny, nekimegy az alapbetegségnek.  Vonszolom magam, rájön a szél. 

Hétfőn remélem a férjem jó hírt kap, véget érhetne már ez a sok betegség széria.Nekünk is ezt kéne csinálni, kigondolni valamit s aztán a lovak közé csapni, lehet, hogy meg is teszem. Nem törődni senkivel.