Legújabb könyve híján ezeket találtam a polcon a könyvtárban. Bevallom, szerettem őket. Az elsőt a különlegessége miatt, ahogy szinte hallottam mesélni a szereplőjét, s fogott az egész írást átható zeneiség. Az előadások, zenedarabok stb,. elemzése már más kérdés, de még ezzel együtt is érdekes volt számomra. (Azt elárulom, ennyire mélyen nem vagyok bent a zenében.)Kiderült -ahogy utána olvastam- a szerző maga zongorista is, innen jöttek az alapos zenei leírások.
A másik könyv, a cigányok világa. Érdekes volt a történetet és a történelmet a másik fél, az ő szemükkel látni, tőlük hallani, az ő szemszögükből nézni. Utoljára gyermekkoromból emlékszem vándorcigányokra. Sorsuk kegyetlensége mellett régi életüknek megvolt a maga varázslata.
No és még mindig, és újra
Viszont ezt a könyvet újra és újra elő kell venni, lassan , fejezetenként olvasni, átgondolni, továbbgondolni. Én szeretem.
S közben telnek a napok, zajlik az élet, a kontroll, amikor az előző napon tudatosult, hogy másnap van a féléve előjegyzett időpont, de vérkép sehol. Az egészségügy, a létszámhiány, az ellene vagy vele való küzdelem lecsapódása. Szóval, zajlik az élet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése