Oldalak

2014. szeptember 12., péntek

Cseppek





Kert. Eső után. Kimegyek. Tocsog a víz a lábam alatt, a föld már nem tudja beinni. S a vége még sehol. Már az esőnek.

Tegnap vettem egy vadászesőkabátot. Kellett. Másként nem mennek az utazások. Mire a buszmegállóhoz leértem,  térdig vizes voltam. S még el sem indultam, gyakorlatilag.

A "rosszak" beszorultak, itt kénytelenek verekedni a sok kerti teendő, cserkészés, vadászat helyett. Zsebi, mint a vadmalac. Sáros, de a vizes földet ő sem tudja kaparni. Marad a futás, a csatakos bunda. S végre érni kezd a dió! Egyet kóstoltam az előbb. Ami eddig lehullott (rengeteg, sajnos), rossz volt. Zsebi nagy dióevő. Ha már ő eszi, akkor jó. Zsebitől sokat lehet tanulni.

1 megjegyzés: