Oldalak

2014. március 17., hétfő

Szombati virágok





Csukás István: Virágmondóka

Hérics,
hunyor,
iringó,
tavasz vizén elringó,
szellőt űző sarkantyú,
hó-ködmönön karmantyú,
sárga, kék, zöld villanás:
évszakok szemaforjele,
moccanatlan utazás.

Könnyű égnek nekivág,

éren át és réten át,
száll a bürökgémorr, sőt,
hasítja a levegőt,
lentről nézi őt:
lándzsás útifű,
borzas turbolya,
folyondárszulák,
s a bús májmoha.
Repül, de hova?
Repül, de hova?

Hömpölygő zöld folyamon,

málló talajon,
hasal a nyár ingó békatutajon.
Földi tömjén füstje száll,
csavarodik,
kavarodik,
mintha volna illatos szakáll.

Totyog,

lépked,
ide kipp,
oda kopp,
fehér libatopp.

Erdő mélyén szimatol

nehézszagú gólyaorr,
tudatáig nem hatol:
rajta kívül senki sincs
se közel, se távol,
hiába is szimatol.

Üröm,

pimpó,
rókasás,
kellemetlen útitárs,
üröm: keserű,
pimpó: tikkasztó,
rókasás: kezet-lábat elvágó.

Kapaszkodik pap palástba,

nadrágszárba,
szamár gubanc bundájába,
villog sárgán, rémesen,
a vajszínű ördögszem.
Bár nincs neki diplomája,
mégis nagy a tudománya,
ha itt fáj és ha ott fáj,
meggyógyít a varjúháj.

Lélegzik a tüdőfű,

közben mereng ő,
lélegzéshez legjobb a
hegyilevegő!

Kígyószisz felsziszeg:

ó gegek, ó vizek!
Kornistárnics recseg-ropog:
hol vannak a bombardonok?
Hallgat mélyen, mint a kuka
macskafarkú veronika.

Bokormélyi remete,

szól a pemete:
elsüllyed az új ladik,
ha nincs feneke!
Monilia,
imola,
a nap
estbe
fordula.

Vizenyős félelem,

őszi oroszlánfog,
megretten a nyúlárnyék,
didereg, vacog.
Az ég szürke lesz,
bizony szürke lesz,
s fehér lesz majd a rét.
Esengjünk erősen
újabb tavaszért.

Ma eleget kerteltünk, eszembe nem jutott fotózni.Hoztunk, ástunk gyümölcsfákat, mást is terveztünk, hamar este lett. No, meg, aki későn kezd hozzá, hamar abba kell, hogy hagyja. Viszont voltak intézni valók, meg még a betegem is karanténban van.  Így még a maradék szombati virágos fotók, mert oly szépek voltak, igaz ez csak válogatás, de hangulatot azért hoz.

5 megjegyzés:

  1. Nagyon hangulatos vers, kétszer is elolvastam, és még jövök majd. Milyen fákat ültettek?

    VálaszTörlés
  2. Milyen jo lenne a versben soroltaka ismerni mind, illetve beazonositani :)talan soha nem fogom tudni.
    Nagyon kedves versike:))

    Jobbulast kivanok a betegednek!!

    puszillak:)

    VálaszTörlés
  3. Újra elolvasom a verset....
    Szééép virágok!!!!! A primula az a fajta,amelyik mindent túl él.Nekem is volt, most nem találom.:(

    Hogy van a beteged?????????Sokszor eszembejuttok.

    VálaszTörlés
  4. Melinda: alma, szilva és kajszibarack. Azért a válogatás ösztönös volt, majd kiderül mire megyünk velük. Ágnes, a virágokat azért fotóztam le külön is, hogy beazonosíthassam. Mamka, a betegem javul, hízott is már! Köszönöm az érdeklődésed. A tavalyi primuláim megtalálták a helyüket, ott élnek és virulnak szinte tavasztól tavaszig. Csak a csigák rágták meg a leveleiket. A Pécsi Gabriellának volt egy tán Madaras mese című verses meséje, nos abban madarakról írt, ahogy Csukás a virágokról. Páűr sorát tudom fejből is, madárnév felsorolás.

    VálaszTörlés
  5. Holdgyöngy! A blogomban oldalt,a tálalófélén az mind foltvarrásos textil, sajnos nem nálunk van,a neten találtam a képet. De vágyom hasonlóra.:)

    VálaszTörlés