Oldalak

2018. január 17., szerda

Már megint házak,

amelyekre a figyelmemet a Lakjunk jól! blog
bloggere, Andrea hívta fel.  Amit a sorozatról tudni érdemes ő leírta. Amit hozzátennék az első adást megnézve:

 https://www.youtube.com/watch?v=i8flxf8GhjM

hogy az utolsó ház lakói szemlátomást nem fiatalok. Kockáztatni merek tán nem is hetvenesek. S mégis belevágtak, s micsoda új megközelítésű épületet, épületegyüttest hoztak létre, nem beszélve a belső és külső környezetéről.

Azt azért ideírom, hogy többet nem tudok róluk, nem beszélvén a nyelvet csak néztem a sorozat első részét. Érdekes volt nézni az építtetőket, az épületeket, s tájat, majd azt a környezetet amit a ház körül kialakítottak. Az előző ház divatos, fiatal, csupa bűbáj háziasszonyához képest egész más megjelenésűek. S, hogy a külsőségre mennyire ne adjunk ők bizonyították számomra. Csodálom őket a vállalásukért.

A többi ház is érdekes, tartogat meglepetéseket, számomra az elgondolkodást ők jelentették.

Ablakok

Tulajdonképpen volt több tükröződő fotóm. Aztán keresni kezdtem hozzájuk idézeteket. Aztán az idézetekhez fotókat. Valószínű kereshettem volna még, most ezeket találtam. Jó vegyes lett. Most megyek lefekszem, tulajdonképen már reggel óta oda indultam, valami bujkál bennem.


Üres házra nem kell ablak
mert senki nem néz be
Bármi házra miért kell ablak
ha senki ki sem nézne.
Maggie Stiefvater

A legsötétebb az az ablak, amelyik egykor világított.
Katarina Mazetti



Ismerek egy erdőt és egy hegyet. Ismerek egy házat és benne egy szobát, ahol éjjel megreccsen a padló a hidegtől, amely behúz az ablakon. És ismerem a kettőnk közötti csendet, és ahogyan a szelet hallgatjuk, amely kint a fakoronák száraz leveleit zörgeti, és szívünk dobbanását, ismerem gyengéd kezed, leheleted és illatos bőröd. Ismerem az álmot, melybe elmerülünk, mély lélegzetvételed, azután kiáltásod az éjszakába, rövid ébredésed, kapkodó lélegzeted, a félelmet, szemedben a rémületet, és csókjaimmal felébresztelek, hogy újra megnyugodj.
Maxie Wander


Az élet (...) olyan, akár egy madár, amely az esti sötétségből tűnik elő, átrepül a zsúfolt ebédlőn, majd egy nyitott ablakon át ismét a kinti éjbe távozik.
Terry Pratchett

Hja, a szokás! Senki sem hajíthatja ki az ablakon keresztül; ki kell kísérni a lépcsőházba, s azután fokonként lecsalogatni.
Mark Twain

 

Vannak napok, amelyek részletei úgy illenek össze, mint az ólomüveg ablak darabkái. Száz apró darab, színek és hangulatok, amelyek ha összeállnak, kiadják a teljes képet.
Maggie Stiefvater


Áttetsző arany ingében ragyogva
jött a nyári hajnal a réten át;
azt hitte, hogy még alszom, mert mikor
házam elé ért, elmosolyodott,
körülnézett s a nyitott ablakon
nesztelenül beugrott a szobámba,
aztán könnyű ingét ágyamra dobva
bebújt hozzám a takaró alá.
Szabó Lőrinc

2018. január 15., hétfő

Döbbenet

http://www.erdekesvilag.hu/halalzona-sokkolo-kepek-a-mount-everest-aldozatairol-18/

Tavaszból a télbe

)
megyünk, lépünk, lépegetünk, s


 megérkeztünk. Hó, ha nem is nagy, de  ő is megérkezett, hozzánk.






 7

 Van aki madarászik. Madarászna...


  Van aki bent a melegben alszik.

S van, aki füvezik.


 A napsütéstől  elcsábult mogyoróbokor a szomszédban.

2018. január 14., vasárnap

Ritkán

olvasok bűnügyi történeteket. Viszont vannak/voltak időszakok, amikor igen, mert egyszerűen kikapcsol. Vannak kedvenc szerzőim, időnkénti felfedezéseim, visszatérő olvasmányaim.

Most hozzám került egy könyv, kezembe adták, olvassam el. Végül sort is kerítettem rá,végül, mert a többi, ami vele együtt érkezett, már vissza is került ahhoz, akitől kaptam.


Szóval más olvasnivaló nemigen lévén mégis csak olvasni kezdtem. (Tán a téma is riasztott a mellékelés miatt.) Aztán végül mellé ültem, s nemigen tudtam letenni. Idelinkelem mit írnak róla. Kap mindent vegyesen,  tulajdonképpen a 3. véleményt író leírta mindazt, amit én is írhatnék.

 Nem ismétlem, talán annyit még, hogy néha elgondolkodom egy-egy regény besorolásán. Ezt thrillernek jelölik, pszichológiai thrillernek. (Direkt megnéztem szótárban nehogy hülyeséget írjak: krimi, rémregény.) Számomra a téma(nemzetközi gyermekkereskedelem, prostitúció) mellett érdekes volt a lélektani kibontása is a történetnek. Nem véletlenül, a szerző terapeutaként dolgozik. Talán ez fogott meg leginkább a könyvben. S bevallom, amikor "olyan" részek voltak, amiket nehezen tudtam emészteni, bizony ugrottam a sorokat. Tudom, tudom, bevallom nekem az ilyen részek nem mennek.

2018. január 12., péntek

Zsebi

kisasszony bajban van, s mi is miatta. Zsebi nagyon vakarózott. El az állatpatikába vagy inkább telefon. Lehet oka baromfihús, vegyem el tőle. Nagy csizmaügy közepette Zsebi diétát is intéztük. Csak nem lett jobban, tudom, lassan ürül ki a szervezet. Közben fekhelyet cseréltem, eltávolítottam, stb. A végén mégis elmentünk az állatorvoshoz. Injekciók, egy hetes kitartással, aztán ha nem jobb akkor tényleg diéta. Most élénkebbnek tűnik, eszik, mondhatni fal. Meglátjuk mi lesz a vége.

A népek sem akarnak enni, ezeket a nyesedékeket, nyakat, pedig anno ettől bódultak be. Ez nem konzerv, de elmondták, hiába, mert a gyógyszerek az alap csirkehúsban már benne vannak. Viszont kaptam 40%-os hústartalmú száraz kismacska eledelt. Kismacska? Egy éves korig szólna. Mózsi kicsi, de súlya van. Bársony hatalmas, már nagyobb az anyjánál is. Öregasszony szolid cica, csendben eszik, alszik. Cirnyó úrfi táplálkozni jár haza, s engedett már a követeléseiből, szerencsénkre, nem lehet bírni ennyi macskát etetni. Mondjuk egér se nagyon van a környéken, s sajnos madarak is ritkulnak. Éjszaka szedhetik le őket?

Így élünk mi!Cirnyó, Cicó, Bársony, Mózsi. A szerelem a szomszédban van, nem tudok úgy átmenni, hogy körbe ne lennék rágva, nyalva, "csókolva".

Amúgy a kertben így járunk mi. Tegnap vissza kellett forduljak Zsebivel a sétáról, mert jött utánunk az út közepén. Fájna érte a szívem,ha baj érné. Aztán némi táplálékkal eltérítettem, mi meg elléptünk. Jusson már a kutyának is gazda.